Téli fülőke (Flammulina velutipes)

Posted on Updated on

Téli fülőke
A téli fülőke az egyik olyan gombafaj, amely a téli hónapokban (késő ősztől kora tavaszig) található meg a piacok kínálatban. Ennek a gombának csak a kalapját fogyasztjuk, mivel vékony tönkje túlságosan szívós, rostos állagú, így étkezési szempontból értéktelen. Piacon árusítani is legfeljebb 1 cm-es tönkkel szabad. A kalap felülete lehet nyálkás, tapadós, de ez az elkészített ételt nem teszi nyálkássá, mivel hőkezelés hatására elmúlik. Bár a gombákat általában nem kell mosni, ennél a gombánál azonban előfordulhat, hogy a kalapra tapadt szennyeződéseket csak így tudjuk eltávolítani, tehát ebben az esetben indokolt lehet.
A legtöbb szakirodalom szerint ennek a gombának halszaga van, bár én ezt még sosem éreztem. Ha mégis lenne, az a sütés-főzés hatására úgyis elmúlik.
A konyhai felhasználás során többféle étel készíthető belőle; leves, pörkölt, szendvicskrém, de vannak, akik nyersen salátába keverik (ettől függetlenül a gombák nyersen történő fogyasztását senkinek nem ajánlom).

Erdőkert receptek: https://gombaszakerto.wordpress.com/tag/recept/


Téli fülőke

A téli fülőke kis méretű, sajátos ízű gombafaj. Kalapja 1–5 cm átmérőjű, sárga-rozsdasárga-narancssárga színű, közepe általában sötétebb. A lemezek halvány sárgásak, néha fehérek. Vékony tönkje szívós húsú, nem ehető.
Októbertől márciusig, főleg lombhullató fák törzsén, kivágott tuskóján nő.

Felhasználása a gyógyászatban
(forrás: http://www.fodiattila.hu/?p=435; Fődi (2013): Gombák az egészség szolgálatában 4. In: Javaslap, 2013. XV. évf. 4. (133.) szám. pp. 170–173.)

Fő hatóanyaga: ß-(1,3)-glükánok (EA3), fehérjéhez kötött poliszacharidok (EA6), riboszóma-inaktiváló fehérjék (flammin, flammulin, velin, velutin, glikoproteinek(proflamin).
Felhasznált részek: termőtest, micélium, valamint ezek különböző kivonatai.
Főbb hatások: A téli fülőkét korábban ekcémás tünetek kezelésére, reumás eredetű szívbetegség ellen alkalmazták. Vetter (1993) munkájából tudunk vérrögoldó (trombolitikus) hatásáról, melyet Jakucs (1996) is megerősít. A trombolitikus hatásért a gomba proteázai felelősek, melyeket érpótlásnál az érfalba ültetnek. Ugyanebben a publikációjában Jakucs a téli fülőke koleszterinszintet csökkentő hatását is említi.
Leung és munkatársai (1997) in vivo a gomba lúgban oldódó poliszacharidvegyületének erős Sarcoma-180 elleni hatását mutatták ki, bár in vitro már nem.
Gu és Leonard (2006) különböző gombafajok vizes kivonatainak hatását vizsgálták ösztrogénfüggő (ER+) és ösztrogénfüggetlen (ER-) emlődaganatok kapcsán. 38 különböző gombafajt vizsgáltak, melyekből három esetében igazolták a daganatsejtek osztódását gátló (antiproliferatív) és daganatsejt-ölő (citotoxikus) hatást. Ezek a különböző tintagombafajok (Coprinellus spp.), a gyapjas tintagomba (C. comatus) és a téli fülőke (Flammulina velutipes). A téli fülőke kivonata gyorsítja az apoptózist (programozott sejthalál) mindkét tumorsejttípus esetében, valamint jelentősen csökkentette az MCF-7 tumorkolónia kialakulását.

Téli fülőke

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s