Posted on

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)

sarga_gevagomba

A Sárga gévagomba egy tavasztól őszig megtalálható, látványos megjelenésű taplógombafaj. Általában két fő termőideje van egy évben: május-június, illetve szeptember-október. Termőtestei 10-40 cm nagyra is megnőnek, és már messziről észrevehetők a fák törzsén. A termőtest csak fiatalon fogyasztható, később már sem az állaga, sem az íze nem teszi fogyasztásra alkalmassá.
A Sárga gévagomba az egyik legváltozatosabb módon elkészíthető gombafaj, és mivel nincs “gombaíze”, illetve kisütve pl. a csirkehúshoz hasonló, ezért olyanok is szívesen fogyasztják, akik egyébként a gombát nem szeretik. Kissé savanykás íze miatt felhasználás előtt érdemes 1 órára tejbe áztatni, majd 5-20 percig előfőzni (leves, pörkölt készítése esetén az előfőzés nem szükséges)

Receptlinkek

– Rostonsült gévagomba

 

Bővebben Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus)

Posted on

Medvehagyma

medvehagyma

10 évvel ezelőtt még nem is hallottam róla, ma viszont már a tavasz kihagyhatatlan “slágernövénye”. De nem csak egy gyorsan múló divatról van szó, hanem egy különleges, és sok hasznos tulajdonsággal rendelkező vadnövény újra felfedezéséről.
Nem csak ízében és illatában, de hatásaiban is nagyon hasonló a fokhagymához, annál azonban sokkal koncentráltabb a hatóanyag tartalma. Sajnos a friss fogyaszthatósága időben eléggé korlátozott; a tavasz első heteiben jelenik meg, de levelei csak a 3-6 hét múlva bekövetkező virágzásáig fogyaszthatók. És mivel a termőterület tekintetében eléggé válogatós, ezért a kertben történő nevelése sem túl egyszerű feladat.

Felhasználása
Jellegzetes fokhagyma íze és illata miatt számos olyan esetben felhasználható, ahol egyébként fokhagymát használnánk fűszerezésre. Saláták, mártások, leves, főzelék, pesto is készíthető belőle, de nyersen akár egy vajaskenyér ízesítésére, vagy hidegtálakhoz zöld “kísérőként” is használható.

Tejszínes medvehagymás csirkeragu
Hidegtál
Medvehagymás tészta
Medvehagymás metélt (tejszínes kucsmagomba raguval)

Bővebben Medvehagyma

Posted on

Gyógyhatású gombák a Kárpát-medencében – Könyvajánló

book_cover

Tudta-e, hogy a Júdásfülgomba véralvadásgátló hatású, és a kínaiak már több mint 2000 éve használják a gyógyászatban, nálunk viszont csak 2011 óta árusíthatók a friss termőtestei? Vagy azt, hogy az Ízletes vargánya nem csak egy kiváló étkezési gomba, de többek között gyulladáscsökkentő hatása is van? És, hogy a Gyűrűs tuskógomba értágító hatása révén javítja a vérkeringést?
Fődi Attila most megjelent “Gyógyhatású gombák a Kárpát-medencében” című könyvéből összesen 39 gombafaj élettani hatásait, felhasználási módját, és egyéb hasznos információkat ismerhet meg az olvasó.
Mindezek mellett a könyv igazi jelentőségét nem tudom jobban megfogalmazni, mint a könyv mikológiai rektora, Szilvásy Edit:
“Az európai “egészségpiacon” megjelent gyógyhatású gombákból előállított készítmények sokszor túlzott reményeket tápláló reklám- és marketinganyagaiban olvasható túlkapások tették szükségessé, hogy az olvasók egy kutatási eredményeken, tényeken alapuló, ugyanakkor közérthető munkából maguk is ellenőrizhessék, hogy a tudomány mai állása szerint mit várhatnak a különböző gyógyhatású gombafajoktól és az azokból előállított készítményekből.”

A könyv megvásárolható a könyvesboltokban, vagy megrendelhető közvetlenül a szerzőtől is: attila.fodi@gmail.com

Posted on

Tejfölös erdei gombaleves

gombaleves_01

Napok óta szenvedek, mert miután ki kellett műteni az egyik problémás bölcsességfogamat, sajnos bedurrant az egyik nyaki nyirokcsomóm. Ez egyrészről olyan érzés, mint akinek féloldalas torokgyulladása van, másrészt meg nem tudom teljesen kinyitni a számat. Nem vagyok híve a gyógyszereknek, ezért inkább a gyógyító gombák között néztem szét. Szerencsére többféle, erre a célra (is) alkalmas gyógyhatású gombaszárítmányom is van itthon, plusz a tegnapi gombász terepbejárásom során sikerült még egy kevés friss Késői laskagombát is találnom, így minden adott volt, hogy egy jó kis levest készítsek magamnak. Mert ugye ha másképp nem, ezt akár szívószállal is meg lehet enni. Turmixolva. De ennyire azért nem súlyos a helyzet, úgyhogy a turmixgép a polcon maradt, nem krémleves készült.

Bővebben Tejfölös erdei gombaleves

Posted on

Vargánya

A vargánya az egyik legkeresettebb gomba a piacokon, nem véletlenül. Különleges íze, aromája miatt sokan szeretik, de mesterséges módon ez a gomba nem termeszthető. Jól tartósítható viszont szárítással, így a termőszezonon kívül is élvezhetjük ételeinkben.

A vargánya konyhai felhasználásánál ne legyünk telhetetlenek, mert az erős aroma akár kellemetlenné is teheti az ételt. Lehetőleg kis mennyiségben, esetleg más gombákkal keverve, vagy csak ízesítésre használjuk (pl. néhány szelet a húslevesbe). Készíthető belőle tejszínes ragu húsok mellé, de remek kísérője egy szalonnás tojásnak is.

Receptek vargányához: http://www.nosalty.hu/alapanyag/varganya-gomba

Bővebben Vargánya

Posted on

Kökényzselé

kokeny_01

A kökény hazánkban sokfelé megtalálható, a rózsafélék családjába tartozó bokornövény. Termését késő ősszel szedjük, amikor már megcsípte a dér. A sötétkék, 1-2 cm átmérőjű, nyersen savanykásan fanyar ízű gyümölcséből készített lekvár nem csak ízletes, de betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk.
Az “ERDŐKERT Kökényzselé” minimális cukor hozzáadásával készül, így kiválóan alkalmas vadhúsok mellé mártásnak, de túróval, joghurttal, süteményekkel is egyedi ízélményt nyújt. Tartósítószert nem tartalmaz, ezért felbontás után hűtőben kell tárolni.

(forrás: http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/kokeny.html)

ERDŐKERT Kökényzselé

Posted on

Téli fülőke (Flammulina velutipes)

teli_fuloke_03
A téli fülőke az egyik olyan gombafaj, amely a téli hónapokban (késő ősztől kora tavaszig) található meg a piacok kínálatban. Ennek a gombának csak a kalapját fogyasztjuk, mivel vékony tönkje túlságosan szívós, rostos állagú, így étkezési szempontból értéktelen. Piacon árusítani is legfeljebb 1 cm-es tönkkel szabad. A kalap felülete lehet nyálkás, tapadós, de ez az elkészített ételt nem teszi nyálkássá, mivel hőkezelés hatására elmúlik. Bár a gombákat általában nem kell mosni, ennél a gombánál azonban előfordulhat, hogy a kalapra tapadt szennyeződéseket csak így tudjuk eltávolítani, tehát ebben az esetben indokolt lehet.
A legtöbb szakirodalom szerint ennek a gombának halszaga van, bár én ezt még sosem éreztem. Ha mégis lenne, az a sütés-főzés hatására úgyis elmúlik.
A konyhai felhasználás során többféle étel készíthető belőle; leves, pörkölt, szendvicskrém, de vannak, akik nyersen salátába keverik (ettől függetlenül a gombák nyersen történő fogyasztását senkinek nem ajánlom).

Erdőkert receptek: https://gombaszakerto.wordpress.com/tag/recept/

Bővebben Téli fülőke (Flammulina velutipes)